Skip to main content

Hozzászólás a Kecskési Tollas-ügyhöz

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Beszélő novemberi számában [Süketek párbeszéde] Kertész Péter a Kínos ügy... c. kötetében megfogalmazott téves állítását némileg visszafogottabb formában, de lényegét tekintve megismétli: „Eötvös Pál, 2011-ben leköszönt MÚOSZ-elnök (...) letöröltette vagy maga törölte le [a MÚOSZ honlapjáról a Kecskési Tollas-üggyel kapcsolatos] szövegeit”.

 

Ezek törlésére sem szándéka, sem lehetősége nem volt Eötvös Pálnak. Ezt a MÚOSZ által fenntartott két honlap – az eMasa médiaszakmai portál és a muosz.hu – akkori és mai főszerkesztőjeként meglehetős magabiztossággal állítom. Pláne azok után, hogy most ellenőriztem: a Google (a 'Kecskési Tollas' és a 'muosz.hu' keresőszavakra) első találatként hozza ma is a Vizsgálat Kecskési Tollas Tibor „örökös tagságának” ügyében (http://www.muosz.hu/cikk.php?page=mozaik&id= 1439&fo=2&iid=0) című összeállítást, melynek segítségével a 2008-as vita minden releváns dokumentuma tanulmányozható.

 

Sajnálom, hogy nem fordult segítségért, akár hozzám is, a szerző. Egy méltatlan megfogalmazással kevesebb terhelné ezt a Révész Sándor által antifasiszták terméketlen csatájának nevezett fájdalmas vitát.

 

A vita eddigi részletei:

 

Kertész Péter: Kínos ügy… Beszélő online, 2012. szeptember

 

Révész Sándor: Tollasforgatók. Beszélő, 2012. október

 

Kertész Péter: Süketek perbeszéde. Beszélő, 2012. november

 

Révész Sándor: Válasz Kertész Péternek. Beszélő, 2012. november

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon