Skip to main content

Nemzeti dal

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Kossuth Lajos, Magyarország kormányzó elnöke a mai napon magához kérette Windisch-Grätz urat, az Osztrák Császárság magyarországi nagykövetét, és tudomására hozta, hogy a Habsburg-Lotharingiai ház sokszoros hitszegése, valamint lázadást szító, makacs és elvetemült ármánykodása okán Magyarország a nép fölsége által ezennel szabad, önálló és független európai statusnak, nevezett ház pedig trónvesztettnek nyilváníttatik. Windisch-Grätz úr Magyarország kormányzó elnökének fenti közlését széles mosollyal fogadta, szerencsekívánatát fejezte ki, és azon reményének adott hangot, hogy az Európai Közösség Ivan Fjodorovics Paskievics herceg és tábornagy kiváló szervező munkájának köszönhetően már a legközelebbi jövőben százezer turistát küldhet Magyarországra, jó példáját adva ezzel a gazdasági fejlődés eltérő fokán álló népek közti együttműködésnek, mely korunk embere előtt az érdekek kölcsönös figyelembevételén alapuló új világrend beláthatatlan távlatait nyitja meg. Tekintettel például a magyarországi turizmus közismert nehézségeire, az Európai Közösség a turisták elhelyezését szovjet gyártmányú tankokban gondolja kívánatosnak és célszerűnek; így nem lehet gond az ország szétlövése. A Magyarország kormányzó elnökének kezdeményezésére létrejött és baráti légkörben lezajlott találkozó záró aktusaként a tárgyaló felek a magyar szabadságra és a nemzetközi szolidaritásnak már eddig is oly sok próbatételt fényesen kiállt eszméjére ürítették poharaikat. A távirati iroda jelentése végül megerősíti, hogy a kormány a helyén van, jel nélküli tömegsírban, összedrótozott kézzel és lábbal, arccal lefelé fordítva, két méterre a föld alatt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon