Skip to main content

Beszélő hetilap, 9. szám, Évfolyam 3, Szám 9

Szalai Pál: Tisztelt Szerkesztőség!

(Csertán Ákos) - –g: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

(Dömötör István): Mi a lényeg?

Laki Mihály: Organization Man

solt: Még egyszer, utoljára (?) a kiemelt nyugdíjakról

(solt–kőszeg): Az elnök pártján

Kis János: Tehetetlen kormány, elégedetlen nép

Rózsa Edit: Szorít az idő

–g [Solt Ottilia–Kőszeg Ferenc] - –lt: Kivételes (lakás)ellátmányok

Eörsi János: Középvezetőkből középosztály

Ara-Kovács Attila: VSZ-vég

–efhá– [F. Havas Gábor]: Búcsúztató

Vajna János: Az összeomlás

Deák Péter: Egy „kételkedő katona” jegyzetei

: Délvidéki kísértetek

Barcsi János: Pokolgépek

Juhász József: Kísért a múlt

Roland Hofwiler: A titkos megrendelő

Miro Cerar: Elválni vagy kiválni?

Dalos György: Erich Honecker emlékezik

E. J. [Eörsi János]: Program a meghozandó döntésekről

Beszélgetés Kovács Álmos államtitkár-helyettessel

Bóc Imre: A két tojás kocsija

Székely Zoltán: Szociáldemokrácia és liberalizmus a századvég Magyarországán

Kőszeg Ferenc szabad ötleteiről – egy más nézőpontból

Vargha Márton: Csövesképzés?

: Hatszemközt a sárkánnyal

Bikácsy Gergely: A hattyú és a görény

Rainer M. János: Az író helye

Nánay István: A választóvonalak viszonylagossága

Szubjektív jegyzet egy szubjektív könyvről

Hajdu István: Művészeink

Egy divatjamúlt birtokos szerkezethez

(Tóth András): Tisztelt Kőszeg Úr!

(Rusznák Imre): [Olvasói levél]

(Vég Gábor): [Olvasói levél]

(Riegg Krisztina) - Solt Ottilia: [Olvasói hozzászólás és szerkesztőségi válasz]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon