Skip to main content

Hazai vizek

Márton László: Árnyas főutca – Húsz év legizgalmasabb könyvei

A Beszélő és a Nyitott Műhely Húsz év legizgalmasabb könyveiről szóló sorozatának következő estje:

június 6-án, szerdán, este 7-kor. 

Márton László: Árnyas főutca című könyvéről a szerzővel Csuhai István beszélget.

A Beszélő a Klubrádióban május 20-án este 8 órától

Szerkesztőségünk május 20-án vasárnap este 8-tól ismét a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában!

Ezúttal Fokasz Nikosz szociológussal, az ELTE TáTK Szociológia Tanszékének tanszékvezető professzorával beszélgetünk a görögországi helyzetről, annak társadalomtörténeti hátteréről és lehetséges kimeneteleiről.

Hallgassa meg a beszélgetést vasárnap este 8 és 9 között!

Dragomán György: A fehér király – Húsz év legizgalmasabb könyvei

A Beszélő és a Nyitott Műhely Húsz év legizgalmasabb könyveiről szóló sorozatának következő estje:

május 2-án, szerdán, este 7-kor.

Dragomán György: A fehér király című könyvéről a szerzővel Csuhai István beszélget.

A Beszélő a Klubrádióban 22-én este 8 órától

Szerkesztőségünk 22-én vasárnap este 8-tól ismét a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában!

Ezúttal Uitz Renátával beszélgetünk a köztársasági elnök szerepéről a magyar alkotmányos rendben.

Hallgassa meg a beszélgetést vasárnap este 8 és 9 között!

Borbély Szilárd: Halotti pompa – Húsz év legizgalmasabb könyvei

A Beszélő és a Nyitott Műhely Húsz év legizgalmasabb könyveiről szóló sorozata

április 11-én, Költészet napján, 6 órakor!

Borbély Szilárd: Halotti pompa című kötetéről a szerzővel Szilágyi Ákos beszélget

Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya lába – Húsz év legizgalmasabb könyvei

A Beszélő és a Nyitott Műhely Húsz év legizgalmasabb könyveiről szóló sorozata

április 10-én 7 órakor

Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya lába című kötetéről a szerzővel Budai Katalin beszélget

Spiró György: Fogság – Húsz év legizgalmasabb könyvei

A Beszélő és a Nyitott Műhely Húsz év legizgalmasabb könyveiről szóló sorozata

március 16-án 7 órakor

Spiró György Fogság című könyvéről a szerzővel Margócsy István beszélget

Hovatovább Fesztivál programok – utolsó két nap

A Beszélő kulturális fesztiváljának december 11-i és 14-i programjai

HOVATOVÁBB Fesztivál zenével, filmmel és beszélgetéssel – december 11.

HOVATOVÁBB Fesztivál aukció és koncert az Igazgyöngy Iskoláért – december 14.

A BELÉPÉS MINDEN PROGRAMRA INGYENES

Hovatovább – A Beszélő kulturális fesztiválja

2011. november 30-ától december 14-éig: HOVATOVÁBB A Beszélő kulturális fesztiválja

Roma művészek & roma művészettel foglalkozók & antirasszisták

Oktatás, művészet, kísérletek, iskolák, gyerekek szegénységben, önkéntesség, gyerekprogramok, irodalom, film, fotó, zene, aukció

Fő vendégünk az Igazgyöngy Művészeti Alapítványi Iskola

Beszélő 2011. októberi szám

Kedves Olvasónk!

Megjelent a Beszélő októberi száma, amelyben az alábbiakról olvashat:

beszélgetés Mellár Tamással és Soós Károly Attilával,
Mink András 1956 emlékezetéről,
Kiss Noémi novellája,

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon