Skip to main content

Jegyzetek, képek, táblázatok

Jegyzetek. Nagyon sok cikkhez tartoznak (vég)jegyzetek. A program segítségével a cikkek szövegében szereplő jegyzetszámokra kattintva lehet eljutni a jegyzet szövegekhez és onnan vissza. A szamizdat cikkekhez a Beszélő Összkiadásban utólagos jegyzetek készültek, amelyek a CD-ROM cikkeinek a megfelelő helyein levő kis [SZJ] kockákra kattintva érhetők el. A megjelenített jegyzet eltűnik, ha a jegyzet szövegére kattint. Ezekhez a jegyzetekhez a hűség kedvéért érdemben nem nyúltunk – pedig nyilvánvalóan néhány felett eljárt az idő –, csak a CD-ROM jellegének megfelelően áramvonalasítottuk.

Táblázatok, képek, ábrák. A CD-ROM több száz cikkéhez mellékeltünk eredeti táblázatokat, illetve magyarázó ábrákat, diagramokat, és sok írást fényképekkel illusztráltunk. A képekre és az ábrákra kattintva a képeket és az ábrákat eredeti méretükben jelenítheti meg.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon